Kicsi a bors és "piszok gyors"

Azt mindig is tudtam, hogy a nők (lányok) általában szigorúbbak önmagukhoz, mint mi férfiak (fiúk). Számtalanszor igazolta már az élet ezt a megállapításomat. Például a Zergerudlihoz legutóbb csatlakozott leányzó esete is ezt a tapasztalatot erősíti bennem.

Történt ugyanis, hogy a tavaly már bemutatott Rácz Hella (https://www.zergerudli.hu/l/ki-az-a-heidi-loke/) húga, Rácz Léna idén (nővére példáját követve) továbbjutott a diákolimpia városi fordulójából és Léna is engem választott a megyei fordulóra történő felkészítésre! Örömmel vállaltam a munkát, hiszen Hella példájából okulva már tudtam, hogy egy sportos családból származó, jól nevelt, nagyon motivált és tehetséges sportolóval dolgozhatok majd. Sajnos Léna esetében sem az atlétika a prioritás, de legalább a szegedi kézilabdás kollégák is felismerték a leányzó képességeit és a benne lobogó lelkesedést, hiszen nővéréhez hasonlóan őt is több korosztályban játszatják. Így viszont a futásra neki is nagyon kevés ideje marad. Mondanom sem kell, Léna is erejét megfeszítve, szorgalmasan és alázatosan dolgozott. Mitöbb, 11 éves kora ellenére olyan iramokat teljesített (a kézilabda edzései és meccsei mellett!), hogy én csak az őszi edzésein tudtam neki nyulazni. Tél végére a sérülésveszély miatt én már elmaradoztam mellőle, hisz a 3 perc körüli iramok nekem néha már túl erősek… Ennek megfelelően nagyon bizakodóak voltunk a megyei fordulóval kapcsolatban.

Majd jött március 8…

Egy kéziedzésen, egy ártalmatlan sportbalesetben, Léna bő 2 héttel a verseny előtt eltörte a kezét (singcsont). Elkönyveltem magamban, hogy oda a verseny, mire egy hét elteltével Léna anyukája írt, hogy a lánya gipszben kiment teljesíteni az utoljára kiírt edzésemet!...

Micsoda?!? Egy 11 éves kislány, aki nem is atletizál?... Először nem is igazán tudtam mit mondani. Nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek a történteken. Majd utána érdeklődtem és egészségügyi, valamint edzői oldalról is biztosítottak róla, hogy ha tud, akkor futhat, így volt gipszes, majd (levétel után) "sínbe rakott" edzése is, mire eljött a verseny napja!...

Úgy szeretném azt mondani, hogy bekerült az első 4-be! Úgy szeretném azt mondani, hogy tovább jutott, de a sport törvényeiben nincs helye az érzelmeknek. Mivel korcsoportjában Léna idén még a fiatalabb generációhoz tartozik, így egészségesen is meg kellett volna küzdenie a továbbjutáshoz (amire minden esélye meg is volt), de így sérülten, a verseny előtti hetek zaklatottságával ez most nem jött neki össze.

Azonban mindenkit óva intek a szánalomtól! Rácz Léna 63 indulóból, eltört csuklóval, a nála idősebbekkel együtt indulva is 6. helyezett lett (9 másodpercen múlt a 4. hely és a továbbjutás…)!

Nem akarom dobálni a jelzőket. Elég annyi, hogy ha valaki ismeri az atlétikát, akkor tudja, hogy ki után hívom magamban Lénát "Pocket Rocket"-nek!... 😊

Kedves Léna! Köszönöm a munkádat és köszönöm a hozzáállásodat! Nagyon büszke vagyok rád!

És hidd el: jövőre odapörkölsz! (…hogy mást ne mondjak!) Hajrá!

TP