Cipőtalpakról, keresztedzésekről

Levitézlett a régi cipőm. Gondolhatnád kedves olvasó, hogy jó nagy uborkaszezonnak kell lennie, hogy erről írok, de ebben a hírben tényleg több van. Mármint abban, amit mindebből ki akarok hozni…

Ugyanis, mint mindenből, igyekszem a cipőimből is hasznosan informálódni. Szóval, amikor egy cipőm már a végét járja, jól körbe nézem, hátha találok rajta, benne bármilyen használható nyomot. Így figyeltem fel anno, hogy 2023-tól elkezdtem aszimmetrikusan koptatni a cipőimet, kvázi egyre többet "húztam a bal lábamat". Eleinte nem volt jelentős az eltérés és mivel alapvetően elkerültek a nagyobb sérülések, akkoriban nem szenteltem neki nagyobb figyelmet. Azzal is tisztában vagyok, hogy természeti lényként egyáltalán nem vagyunk szimmetrikusak. Ugyanakkor statikailag testünknek mégiscsak egy egyenletes terheléseloszlás a legkíméletesebb és mivel sportolóként a hosszútávú, konzisztens edzésmunka a legfontosabb számomra, így én is igyekszek erre törekedni.

A fent említett okokból kifolyólag, valamint a testi harmónia, az izomerő fokozása és úgy általában, a rengeteg futás testi-lelki hatásának kompenzálása érdekében én már 2017-óta végzek keresztedzéseket, amik edzőtermi erősítést takarnak. Kezdetben Pünkösti Gábor vezetésével, majd a Kovid-időszakától 2023-ig saját szakállamra végeztem mindezt. Majd 2023-ban végre rátaláltam a számomra legmegfelelőbb, szakmailag tökéletesen felkészült, innovatív szakemberre, Sánta Lacira és elkezdhettük a közös munkát! Laci jelenleg erőnléti edző, aki magyar csúcstartó-, korábbi Abszolút Országos Bajnok (2015.), EB 6. erőemelő és hetente 2 alkalommal ő próbál embert faragni belőlem. Külső szemlélőként (és szakemberként) is ő hívta fel ismételten a figyelmemet az aszimmetriámra. Azóta dolgozunk többek között ennek a korrigálásán is, hisz mind a cipőim talpán, mind az egyes edzések és versenyek utáni tapasztalataim a két oldalam közti, egyre jelentősebb aránytalanságról tanúskodtak. Mindez 2024-ben csúcsosodott ki, ami a Hell Ultra befutójában készült fényképnél (5 napnyi futás után mennyire jobbra terhelek), illetve a versenyen és utána használt cipőimnél is jól látszik. (Képek alant!)

Az elmúlt években ennek megfelelően mindig szenteltünk hol kisebb, hol nagyobb figyelmet az izolált gyakorlatokra, ahol vagy egyes izomcsoportokat, vagy szeparáltan, egyes "oldalakat" dolgoztattunk. Váltogattuk, néha keresgéltük a gyakorlatokat, hogy a következő edzésblokkokban a futásoknál melyik, milyen eredményeket, érzeteket produkál. Igyekeztünk elcsípni a kritikus izmokat, izomcsoportokat, testtájakat, amik szerepet játszhatnak az éppen aktuális helyzet korrigálásában.

És egy nagyobb ugrással, így érkezünk el 2026 júliusához, amikor is a legutóbbi cipőm visszavonultatásakor látott nyomok tanúsága szerint, határozott javulás történt a témában! (Kép ugyancsak alant)!

Hogy mi kellett 42-45 évesen egy ilyen mértékű javuláshoz? Először is fel kellett ismerni a problémát. Majd rá kellett találnom egy megbízható és releváns szakemberre. Innentől kezdve pedig már csak egy kis figyelem, gondolkodás, bizalom, türelem, alázat, napi kb. 1,5 óra mobilizálás és "némi" munka kellett ahhoz, hogy egy ilyen korrekció látható eredményt hozzon.

Én ebben hiszek, de nem akarom senkinek megmondani a frankót. Úgy gondolkodok, hogy minél többet futok, annál nagyobb mértékben tolom el testem eredeti egyensúlyi állapotát egy speciális megterhelés, egy speciális igénybevétel felé. Ez, bármit is csináljak (és bármennyire is szeretem a futást), hosszú távon nem egészséges, hiszen egy egyoldalú, monoton terhelés a meglévő aránytalanságokat csak felerősíti, "rögzíti". Ezért vesszőparipám a komplexitás. Tehát, ha nagymértékben tolom testemet a futás "irányába", akkor nagymértékben (intenzíven) kell tolnom egy totálisan más jellegű igénybevétel felé is, hogy a végeredmény kiegyensúlyozott legyen. Ez mindenre értendő, az idegi-, vagy izomműködéstől, a csontjaimat, ízületeimet ért hatásokon át minden egyéb aspektusra. És akkor a szükséges korrenkciókról még nem is beszéltünk, márpedig felnőtt emberként, a XXI. században, Közép-Európában, szinte elkerülhetetlen, hogy ne lenne valami javítani való a testünkben.

És hogy mindez működik-e? Nekem bejön. Logikusnak tűnik, az eredmények is visszaigazolják, így én mindenkit csak arra tudok sarkallni, hogy végezzen minél változatosabb edzésmunkát. Pláne, ha sokat fut és szeretne sokáig, sokat futni…