A kvintesszencia

Na jó, elfogadom! LEHETSÉGES, hogy egy KICSIT hajlamos vagyok a szélsőségekre...

Abszolút nem zavar, ha durva metálzene után düccögős, szeletelős trancere vált a lejátszó. Vagy a múltkor résztvettem egy fine-dining vacsorán, de a mittudoménhanyadik fogás után már csak az otthoni kolbászos kenyérre tudtam gondolni. És vezetés közben is: néha előzékenykedek akár egy traktorral is, két percre rá meg a "nagy feketéket" is levillogom az útról (ha utolérem őket...)...

És igen: szeretek futópadon futni!...

Számomra ez egy külön kategória, egy másik dimenzió! A futás kvintesszenciája, vagy ha úgy jobban tetszik: futópadon futva megízlelhetem a vegytiszta futást!

Kezdjük azzal, hogy a futópad intézménye egy fordított világ. Nem arra gondolok, hogy egyhelyben "állok" és közben, valójában futok (bár egy pohár sör mellé ez sem rossz gondolat...), hanem hogy futás során nekem kell alkalmazkodnom a szalag sebességéhez. El is érkeztünk ennek a világnak az egyik sarkalatos pontjához: igaz, hogy te nyomkodod a gombokat, de valójában nem te vagy a főnök! Nincs nyavalygás, nincsenek kifogások! Itt sajnos nem tudsz hazudni magadnak... Ha lassan kell futni, de te macsózni akarsz, mert azt hiszed, hogy túl jól megy a futás, egyszerűen belefutsz a kezelőpultba. Ha pedig te vagy túl gyenge az aznapi edzéshez, akkor elszállsz, mint a győzelmi zászló!

Sokak egojának jót tenne ez a hozzáállás, de kevesen élnek vele!

Nem múlik el úgy futópados edzésem, hogy ne jutna eszembe egy országúti kerékpáros haverom a múltból. Ő anno azt mesélte, hogy csak mikor elkezdett szabadgörgőn edzeni, akkor jött rá, hogy ő valójában még egyenesen sem tud bicajozni... Hát igen. Van ez így az egyszeri ultrafutóval is. Igazából itt sincs sok mellébeszélés. Ha nem futsz egyenesen, véged. És higgyétek el, hosszútávon mindez jótékonyan hat a technikára is! Én idővel elkezdtem leszokni a kalimpálásról. Valamint évről évre egyre halkabban tudok egyre nagyobb iramban is a futópadon futni. Mert amit az aszfalton nem hallasz, az a lépteid zaja, de futópadon megsüketülsz, ha rossz a technikád, vagy a talajfogásod!

Mivel futópadon futni baromi ingerszegény dolog, én elkezdtem magamra figyelni. Ebben a műintézményben tanultam meg és gyakoroltam be, hogy az iram és az ütem két független tulajdonsága a futásomnak. Volt időm rá bőven, így ki tudtam próbálni, hogy adott iramokon melyik az a lépésütem, ami alatt a legalacsonyabb a pulzusom, kvázi a leggazdaságosabb a szívemnek. Nagyon érdekes eredményekre lelhet, aki belemerül!

És mindez azért lehetséges, mert futópadon nincsenek külső körülmények. Azaz mégis, sőt! Mindenféle körülményt én magam alakítok és ez okosan használva igen jótékony lehet!

Alapvetően a futópadozást anno az emelkedők gyakorlása végett kezdtem el. Eleinte szánakoztam, hogy én szegediként csak futópadon tudok felkészülni egy-egy hegyi versenyre. Majd rájöttem, hogy engem az edzőteremben ott vár nem csak az egész Mátra, de a Tátra, az Alpok, sőt a Himalája is! Hol talál bárki, bármelyik hegyen, akármilyen hosszú, tetszőleges dőlésszögű, tökéletesen futható állapotú emelkedőt, ahol nincs forgalom és ha vége van, nem kell ugyanannyit visszakutyagolni?!? Értitek már? Ha kell, az edzés 100%-át emelkedőn lehet futni (úgy ahogy akarod) anélkül, hogy a visszaúttal törődni kellene. És az emelkedő bármilyen hosszú lehet, valamint a dőlésszög is tetszőleges 1 és 15° között!

Köszönöm, nekem ennél nem kell több! Ebből a szempontból az egyetlen hiány a lejtő hiánya. De abban az edzőteremben, ahol futópad van, ott jó eséllyel találsz olimpiai rudat és súlytárcsákat is, tehát a dilemmát fel tudod oldani!

És a másik kedvenc vesszőparipámról se feledkezzek meg! Egy futópad jószerével mindig "menedékben" van. Menedékben a külső körülményektől. Télen szobahőmérséklet. Nyáron szobahőmérséklet. Szakadó esőben szobahőmérséklet, 0 mm csapadék, stb... Ez miért fontos? Lehet, hogy sokatoknál most veszítem el a "kőkemény, spártás ultrafutó" utolsó imázsmorzsáit is, de én nem szoktam az időjárással emberkedni... ...Mea culpa!... ...helyette inkább megpróbálom használni az eszemet...

Én úgy gondolkodok, hogy a hőmérsékleti akklimatizáció kb. 2 hét. És mikor fontos nekem igazán jól teljesítenem? A versenyen! Tehát verseny előtt 2 hétnél korábban tökéletesen hiába sanyargatom magamat a külső körülményekkel, sőt! (Ha belegondolok az is megkérdőjelezhető, amikor a 24 órás napból valaki csak az edzés 2-3 óráját szánja akklimatizációra, de mindegy...) A szélsőséges időjárás korlátozza a teljesítményemet, rontja a koncentrációkészségemet, esetenként sérülésveszélyes is, tehát rontja az edzéseim hatásfokát. Így, ha túl meleg van, ha túl hideg van, ha csúszik az út, ha sötétben nem látnám biztosan a kátyúkat, stb. én inkább futópadon futok, hogy a kiírt edzésprogram (és a fejlődésem) töretlen maradjon. Majd, ha akklimatizációra kerül a sor, akkor ráérek fázni, vagy izzadni, emberkedésre pedig ott van a verseny.

Azoknak, akik még ezek után sem tettek le rólam, azért megírom, hogy idén nyáron egy kicsit azért én is "rambóztam" a futópadon (mondjuk egyedül voltam a garázsban, úgyhogy SENKIT sem érdekelt... 😊). Szóval a Spartathlon előtt már lehetett látni, hogy az itthoni, kifejezetten hideg nyárvégi időjáráshoz képest Görögországban közel 30°C vár majd minket. Tudtam, hogy akklimatizációra esélyem sincs (a napi edzésekkel), de az izzadási rátámon viszont tudok javítani (ami azért nem árt a hőleadáshoz)! Így szülte az élet, hogy az utolsó 2 hétre "beköltöztem" a garázsba, ahol jól befűtöttem és téli cuccban futottam a hátralévő edzéseimet (ja és közben ittam, mint a gödény). A végeredménnyel elégedett voltam, a verseny meg úgy sikerült ahogy. C'est la vie!...

Bevallom őszintén, én most már könnyű helyzetben vagyok. A kovid-zárlatokig edzőteremben intéztem a futópados edzéseimet (volt, hogy a heti összeset). A pandémia alatt azonban sikerült beszereznem egy elnyűhetetlen csatalovat, egy használt, ám gyárilag felújított LF Integrity-t! Családi gondolkodásmódunk és beállítottságunk mellett nem sokat vacilláltunk a dolgon: az autót kivágtuk az utcára (jól "elvan" az ott is), az új családtag pedig beköltözött a helyére, az érkezésére frissen kimeszelt, "felpimpelt" garázsba. Imígyen helyre is állt a Világ rendje!

Most már odahaza is lehet vég nélkül futkározni! -jöhet a face palm!...